Hévíz - természeti kincseink

A tó élővilága a víz hőmérsékletének és vegyi összetételének köszönhetően egyedi. Magyarország növény-, és állatvilágnak néhány faja csak itt található meg.

A mikroszkóp alatt...

A hőforrás jellemző növényei a kékalgák, melyek egyes fajait fehérjéjük különleges összetétele tesz alkalmassá a magas hőfokon való életre. A kénbaktériumok is jellegzetes lakói a tónak, képesek a vízből kiválasztott ként a sejtjeikben raktározni. A tóban lakó különböző baktériumtörzsek teszik a tó vizét fertőtlenítő hatásúvá.

A mikromonospórák egy különleges faja is él a tóban, melyet „hévízi mikromonospórának” neveztek el lakóhelye után – mivel korábban még nem találkoztak vele. Erőteljes fehérje és cellulózbontó, így fontos élőlénye a tó víz alatti talajának.

A szintén Hévízen felfedezett sugárgomba faj is különlegesnek mondható: Közép-Európában egyedül itt fordul elő. Sejtjeiben és azok környezetében jódkristályokat halmoz fel.

Szemmel láthatóan...

Bátran mondhatjuk, hogy a hévízi tó legkülönlegesebb növényei a tündérrózsák, vagy tavirózsák. Richard Bright angol orvos-utazó is megemlékezik már a különleges virágokról 1815-ből származó könyvében.  A tóban a fehér tündérrózsa az őshonos – ami ugyan a tóból szinte már kiszorult, de sokat találhatunk belőle a kifolyón. Az 1800-as évek végén több kísérletet is tettek különféle tündérrózsafajok megtelepítésére, melyek közül az indiai vörös tündérrózsa virág meghonosítása zárult sikerrel. Az indiai vörös tündérrózsát Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg 1898-ban. Azóta a növény igazi jelképévé vált a városnak.

Tudta Ön, hogy

• a vörös tündérrózsa hazája valójában a trópusi Kelet-India, Bengália?
• egy-egy tő egy nyáron akár 10-20 levelet is fejleszt?
• a virágok késő éjjel nyílnak és másnap délelőtt csukódnak csak be?
• a virágzás júniustól egészen november végéig tart?
• a virágok nem csak esztétikailag fontosak, de nagy szerepet játszanak a víz lehűlésének fékezésében?
• a fenéken szertekúszó indák pedig a gyógyiszapot védik?

A növények mellett a tó állatvilága is igen változatos. Élnek itt apró egysejtűek és gerincesek is. A fürdőzőket nem zavarják, hisz csak az szerez tudomást létezésükről, aki igazán kitartóan keresi őket. Plantonrákok, vízicsigák , halak, szitakötők, levél és virágbogarak, sőt  számos lepkefajnak ad otthon a tó és környezete.

Tudta Ön, hogy

• a tóban és környékén 66 csigafaj él?
• őslakos halfaj a közönséges kárász és az aprópikkelyű compó? De találkozhatunk szúnyogirtó fogasponttyal, ezüst kárásszal vagy naphallal is.
• kecskebéka mellett él még itt kacagó béka, és vöröshasú unka?
• a nádasban fel-fel tűnik a mocsári teknős, a pettyes gőte és néhány vízisikló is?
• ősszel és tavasszal récék lepik el a lefolyó környékét? Télen pedig itt találnak menedéket a bütykös hattyúk, dankasirályok és a szárcsák.
• vízi cickány, erdei cickány, vakond is megmutatja magát a turistáknak?

Véderdő, park

A városban – főként a tó körül, a sétányon – sétálva sokféle egzotikus fát is láthatunk, melyek közül kiemelkedő jelentőségű a sétány mellett létesített platánfasor és azok a koros fák, melyet a platánokkal egyidejűleg ültettek - a kőris, a mocsárciprus, a kínai ősfenyő.

A tó körül és a Véderdőben táblarendszer segíti a tájékozódást, valamint az ott élő növény és állatvilág megismerését.

A Berki tanösvény még sokak számára nem ismert, pedig érdemes egy gyalogtúra során megismerni a látványosságokat. A tanösvény bemutatja a Hévízi tavat, az azt körülölelő láprétet, a berek növény-és állatvilágát, mely nem csak hazánkban, de Európában is rendkívül ritka és értékes természeti kincs.

Forrás: http://www.heviz.hu/latnivalok/termeszeti-kincseink

• ‹ előző
• 7 / 419
• következő ›